Lengyel-Magyar Energia Fórumon vettünk részt

Október 6-án Budapesten rendezték meg a Lengyel–Magyar Energia Fórumot, ahol a PannonWatt kerekasztal-résztvevőként is képviseltette magát. Mármarosi István, cégünk COO-ja és CTO-ja a finanszírozásról, az uniós források szerepéről és a zöld átmenet kihívásairól szóló panelbeszélgetésen osztotta meg a tapasztalatait lengyel és magyar szakemberekkel.

A hálózatfejlesztés és a prosumer forradalom a kulcs a régiós energiaátmenetben.

A lengyel és a magyar energetikai piac legégetőbb kérdéseit jártuk körbe – a hidrogénhálózatoktól kezdve a szélenergia-tendereken át az energiatárolásig és az energiahatékonyságig.

A PannonWatt Zrt.-nél napi szinten látjuk a piac kihívásait és lehetőségeit. 

Szélenergia Magyarországon: Hatalmas a lemaradásunk, 2016 óta ~330 MW-on stagnál a kapacitás. Pedig a napenergia mellé égetően szükségünk lenne 4-5 GW szélenergiára a portfólió kiegyensúlyozásához. A friss, 702 MVA-s tender egy jó lépés, de a valódi szűk keresztmetszet ma a villamosenergia-hálózat és a szabályozási ellentmondások. A Pannonwattnál mi már tavaly elkezdtük a beszállítói láncok felépítését, hogy készen álljunk a startra.

Energiatárolás (BESS): Több mint 220 MWh C&I és utility-scale tároló kiépítése után látjuk, hogy a tárolás már nem csak egy „kiegészítő”, hanem a bankolhatóság alapfeltétele. De a finanszírozói oldalt még meg kell győznünk a komplex üzleti modellekről (peak-shaving, arbitrázs, aFRR piac). A jövő ráadásul már kopogtat: a 2-4 órás lítiumos rendszerek mellett érkeznek a ritka földfémek nélküli, akár 100 órás tárolást biztosító új technológiák!

RRF Alapok és a hálózat: Az uniós helyreállítási források szigorú, 2026-os határideje óriási nyomást jelent. A tőkét egyértelműen a hálózatfejlesztésre kell fordítani. Mérnökként ugyanakkor okos, helyi off-grid megoldásokban, energiaközösségekben és co-location rendszerekben is kell gondolkodnunk.

Az energiahatékonyság az „utolsó pillanatban”: Az EED irányelv határideje itt van a nyakunkon, auditorokból viszont súlyos hiány van. A vállalatok jelentős része nem érzi a kérdés súlyát, sokan az almérős rendeletnek is csak a kötelező minimum szintjén felelnek meg. Valódi motivációra és a hazai EKR rendszer alapos revíziójára van szükség.

Mit tanulhatunk a lengyelektől? Decentralizációt és a prosumerek (termelő-fogyasztók) forradalmát. Magyarországon hatalmas a lakossági igény a napelemes rendszerekre és az energiaközösségekre – ezt a hullámot meg kell lovagolnunk.

A zöld átmenet nem egyéni harc, hanem komoly iparági együttműködést igényel. Kevesebb zajt a közösségi médiában, több valós szakmai kollaborációt a mindennapokban!